A cár a sztár

Súlyosbodik Ukrajna társadalmi és kulturális megosztottsága. A nyugatiak leginkább ukránul beszélnek, és gyanakodva tekintenek Moszkvára. Keleten az orosz a fő nyelv, és az ukrán nacionalizmus számít szalonképtelennek

Miben hasonlít Vlagyimir Iljics Lenin, Nagy Katalin cárnő, Sztepan Bandera és Szimon Petljura? Ezúttal abban, hogy a nemzeti identitását – jobban mondva identitásait – kereső Ukrajnában a szovjet népvezérnek, a porosz születésű orosz uralkodónak és az ukrán nacionalista fővezéreknek mostanában állítanak szobrot. Csak éppen máshol.

A független Ukrajnáért az első, illetve a második világháborúban harcoló Petljura és Bandera neve a szovjet időszakban szitokszónak számított, nem utolsósorban azért, mert Petljura országlása idején zsidók ezrei váltak pogromok áldozataivá, Bandera pedig a nácikkal szövetségben küzdött a szovjetek ellen. Most viszont a volt szovjet tagköztársaság nyugati felében egyre több utca viseli a két nacionalista vezető nevét, és sorra emelik a Bandera- és Petljura-szobrokat. A két egykori vezetőre való emlékezést nem csak a nagypolitika erőlteti, Lembergben (Lviv) a HVG tudósítójával szóba elegyedő emberek szinte kivétel nélkül pozitív személyiségnek nevezték Banderát, és az ellenálló parancsnok nevét több civil szerveződés is viseli. Az is sokat mond, hogy Nyugat-Ukrajnában több olyan városi legenda is terjed, amelyek szerint utolsó haditetteikkel a banderista felkelők az 1956-os magyarországi forradalom leverésére induló szovjet katonák vonatai ellen követtek el szabotázsakciókat.

Április közepe óta több lembergi utcán is feltűntek azok a poszterek, amelyek az 1943-ban alapított ukrán SS-hadosztálynak állítanak emléket. „Galíciai hadosztály: ők védték Ukrajnát” – olvasható a velős felirat. A város egyes vezetői nem értenek ugyan egyet az SS-reklámnak is beillő propagandával, de mossák kezeiket, más illetékesek pedig társadalmi célú hirdetésnek minősítették a plakátokat, és ezért nem rendelték el az eltávolításukat.

A több millió orosznak is otthont adó keleti országrész – amely több évszázadig az orosz birodalomhoz tartozott – új Lenin-szobrokkal, illetve a Romanov-dinasztiából kikerült orosz cároknak állított emlékművekkel vág vissza az inkább lengyel kötődésű nyugati országrésznek, amely történelmileg csak rövid ideig tartozott az orosz, illetve leginkább szovjet birodalom alá. Miközben nyugaton sorra bontják le a Lenin-szobrokat és a szovjet hősi emlékműveket, a keleti Luganszk megyében az utóbbi három évben öt új szoborral emlékeztek meg a bolsevikok vezéréről, aki egész Ukrajnát betuszkolta a Szovjetunióba. A Krím-félszigeten Nagy Katalin cárnő és II. Sándor cár a sztár. A két uralkodó – csakúgy, mint a Romanov-dinasztia többi tagja – arról is híres, hogy nem ismerte el az ukrán nyelv létét, az utóbbi ezt azzal is megfejelte, hogy 1876-os titkos rendeletében be is tiltotta az ukrán nyelv írásos használatát. Keleten egyébként is szinte mindent utálnak, ami nyugaton népszerűbb. A NATO-tagságról hallani sem akarnak, a választók pedig még véletlenül sem szavaznának a másik országrészben népszerű államfőre, Viktor Juscsenkóra. Keleten oly népszerű az orosz állampolgárság, hogy a kijevi parlament indokoltnak látta törvénnyel korlátozni a kettős állampolgárságot.

Bonyolítja a helyzetet, hogy a szomszédos Oroszországban rengetegen akadnak, akik folyamatosan azt sulykolják, hogy ukrán nemzet nincs is, és akik most ukránul beszélnek, azok pusztán nyelvet változtattak, azt is külföldi, leginkább lengyel hatásra. Legutóbb az váltott ki országos felháborodást, hogy ukrán származása ellenére Vlagyimir Bortko orosz rendező márciusban bemutatott új filmjében, a Tarasz Bulbában ismét azt bizonygatja, hogy az oroszok és ukránok valójában egy nemzethez tartoznak. Sőt, több interjújában is közölte, hogy reményei szerint filmje – amelyben a címszerepet játszó, szintén ukrán Bogdan Sztupka oroszul beszél – Kelet-Ukrajnában tovább növeli majd az oroszbarátságot. Az is botrányt kavart, hogy a történelmi filmet Kelet-Ukrajnában eredeti hanggal, azaz ukrán szinkron nélkül vetítették a mozikban, márpedig ez most törvénysértésnek számít.

A Tarasz Bulba szerzője, a kétszáz évvel ezelőtt a mai Ukrajnához tartozó Szorocsinciben született, oroszul író Nyikolaj Gogol is az orosz–ukrán viták kereszttüzében áll, amennyiben Kijevben ukrán, Moszkvában orosz szerzőnek tartják. Gogol maga szintén sokat tett azért, hogy legyen miről vitatkozni. A Tarasz Bulba első változatában még az ukrán népet dicsérte, majd a második változatban az orosz nemzetet magasztalta fel. A mai ukrán fordítók mindenesetre úgy döntöttek, hogy az ukránok dicsérete közelebb áll Gogol szellemiségéhez, ezért mindenütt ukránt írnak, ahol a klasszikus mű végső változatában orosz állt.

A történelmi hagyományokból eredő és az utóbbi évek politikai csatározásai miatt felerősödött megosztottság az iskolákban is érezhető. Keleten – még ha a tankönyvek ukránok is – a tanárok orosz nyelven és orosz szellemben nevelik a gyerekeket, így az ukrajnai kelet–nyugati ellentét aligha enyhül majd az új generációk színre lépésével. Kijev az oktatási törvény megváltoztatásával – azaz az ukrán nyelvű érettségi és egyetemi felvételi bevezetésével – megpróbálta ugyan csökkenteni az orosz nyelv befolyását, ám a törvényt az orosz kisebbség, illetve az oroszt anyanyelvként használó ukránok iskoláiban figyelmen kívül hagyják. Az ostor másokon viszont csattan: a központi hatalom például az egyre olvadó kárpátaljai magyar kisebbség esetében könnyen képes érvényt szerezni az ukránosítási szabályoknak.

hvg.hu

hosszú szünet. sokminden történt. gyógyulás kinga újév válság háború lakás bla meg bla

Beiktatták hivatalába Rotterdam muzulmán polgármesteré

Beiktatták hétfőn hivatalába a második legnagyobb holland város, Rotterdam első muzulmán polgármesterét, a Marokkóból bevándorolt Ahmed Aboutalebet.

Az új városvezetőnek kettős, holland-marokkói állampolgársága van. Ő az első marokkói születésű bevándorló, akit polgármesterévé választott a rotterdami képviselőtestület.

A 47 éves férfi még kamaszként, a szüleivel együtt érkezett Hollandiába. Aboutaleb a szociáldemokrata holland Munkapárt soraiban csinált politikai karriert, munka- és szociálisügyi államtitkár lett a keresztény- és szociáldemokratákból álló hágai kormányban. Erről a posztjáról tavaly mondott le, hogy átvehesse a polgármesteri tisztséget.

Európa legnagyobb kikötővárosában, Hollandia gazdasági központjában a legmagasabb a bevándorlók aránya a holland városok közül. Néhány évvel ezelőtt még rendszeresek voltak az iszlámellenes utcai zavargások. Ehhez képest egy marokkói bevándorló polgármesterré választása nagy fordulatot jelent. A lépés mindazonáltal vegyes fogadtatásra talált az országban.

MTI

elidegenedés... túlzsúfolt városokban élő remeték. nem minden kúl, ami japán

DVD-vel tanítják a japán fiataloknak, hogy nem kell félni a nőktől

Egyre nagyobb arányokban marginalizálódik a fiatal korosztály a japán társadalomban. A fiatal férfiak "hikikomorinak", azaz elhúzódónak nevezett rétegét most egy olyan DVD-vel szólítják meg, amiből megtanulhatják, hogyan kell emberekkel beszélgetni. A korongon csendben hallgató, pislogó nők felvételei szerepelnek.

A társadalomtól elzárkózó japán fiatalok megnevezésére több kifejezés is létezik. A popkultúra specifikus ágai iránt kórosan érdeklődő "otakuk" után következtek a céltalanul lófráló, oktatásban, tréningben és munkalehetőségben sem lévő "NEET"-ek (Not in Education, Employment or Training), mellettük pedig most egy meglepő oktatóvideó kapcsán bukkant fel a "hikikomori".

A japán egészségügyi és jóléti minisztérium szerint az tekinthető hikikomorinak, aki nem hajlandó elhagyni a szülői házat és hat hónapnál tovább izolálja magát otthonában - egyes feljegyzések szerint a remeteség évekig, extrém esetekben évtizedekig is tarthat. A szó megalkotója, Tamaki Szaitó pszichológus szerint ma hozzávetőlegesen egymillió hikikomori él, ami hozzávetőlegesen a fiatal férfipopuláció 20 százaléka.

A legtöbben úgy gondolják, e csoportok azért szorulnak a társadalom szélére, mert nincsenek szociális képességeik. Az Avex kiadó őket célozta meg egy újszerű kiadvánnyal, amely a hagyományos tartalomszolgáltatás mellett "céges társadalmi felelősségvállalásként" szerepel a sajtónyilatkozatban - emellett pedig ragyogó modellpromóciós eszköz is.

A Miteiru dake (Csak nézelődök) DVD-n ugyanis csak olyan modelleket láthatunk, akik a felvétel időtartama alatt végig a kamerába néznek és figyelnek minket. Mindez csak azért készült a film weboldala szerint, hogy megtanítsák a fiatal fiúknak, hogyan kell hozzászokni a nőkhöz, hogyan kell velük szemkontaktot létesíteni, illetve kezelni azt, hogy valaki velük szemben ül és reakcióra vár. A korongon japán, külföldi, fiatalabb lányok és idősebb asszonyok is szerepelnek, hogy könnyítsék az alkalmazkodást a különböző nőtípusokhoz.

hvg.hu

akkor a bálnák most buliznak 

Az egész halászflotta sztrájkba lépett Japánban

Történelmében először gyakorlatilag az egész japán halászflotta sztrájkba lépett kedden, hogy így csikarjon ki szubvenciókat a kormányból az üzemanyagárak drasztikus emelkedése miatt. A halászok azt tervezik, hogy augusztustól két-három hónapra felfüggesztik a munkát, aminek következtében hiány alakulhat ki a tenger gyümölcseiből.

Az egynapos országos munkabeszüntetést, amelyben mintegy 200 ezer halászhajó vesz részt, támogatásáról biztosította a halászati szövetkezetek szövetsége és az iparág tizenhat másik egyesülete is.

A halászok azt tervezik, hogy augusztustól két-három hónapra felfüggesztik a munkát, aminek következtében hiány alakulhat ki a tenger gyümölcseiből.

Tokióban négyezer aktivista gyűlt össze a császári palotával és a kormányzati negyeddel szemben lévő parkban, helyi idő szerint 11 órakor pedig minden hajó bekapcsolta a szirénáit, hogy felhívja a figyelmet az akcióra.

A japán kormány jelezte: nem tud kedvezményeket biztosítani a halászoknak, mert a kőolajárak emelkedése az egész gazdaságot sújtja.

Az utóbbi négy és fél év alatt majdnem háromszorosára növekedett a hajók üzemanyagául szolgáló nehéz gázolaj ára Japánban. Idén 20-30 százalékkal magasabbak az üzemanyagköltségek, mint 2006-ban voltak.

Japánban viszonylag ritkák a sztrájkok. A halászok akciója fennakadásokat okozhat a szigetország számtalan éttermében, bár már a japánok is egyre kevesebb halat fogyasztanak. Ehelyett inkább húsételeket és könnyebben elkészíthető ételeket választanak.

inforádió/MTI

a norvégok kihúzzák a gyufát, az oroszok pedig megzúzzák. a gyufát

Oroszország hadihajókkal érvel Norvégiának a halászati jogról szóló vitában

Az orosz haditengerészet felújította hadihajóinak járőrözését a Jeges-tengeren a Svalbard szigetcsoport (Spitzbergák) körül, ahol Oroszország és Norvégia már számos alkalommal szembekerült egymással a halászati jogok miatt. Az orosz halászok a flotta segítségét kérték azt követően, hogy a norvég haditengerészet illegális halászattal vádolta őket.

Az orosz haditengerészet hétfőn bejelentette, hogy felújította hadihajóinak járőrözését a Jeges-tengeren a Svalbard szigetcsoport (Spitzbergák) körül, ahol Oroszország és Norvégia már számos alkalommal szembekerült egymással a halászati jogok miatt.

A haditengerészet egy tengeralattjáró-elhárító hajót küldött a vitatott területre, ahová hamarosan egy cirkálót is vezényelnek.

Oroszország, amelynek jócskán megnövekedtek bevételei az olaj- és gázeladások következtében, igyekszik helyreállítani korábbi tekintélyét katonai téren és igényt támasztani az ásványi nyersanyagokban gazdag sarkvidékre.

A hétfőn kiadott közlemény szerint a Szeveromorszk tengeralatjáró-elhárító már megérkezett a térségbe, július 17-re pedig odavezénylik az Usztyinov marsallról elnevezett rakétahordozó cirkálót is.

Az orosz halászok a flotta segítségét kérték azt követően, hogy incidensek voltak orosz halászhajók és a norvég haditengerészet között, amely illegális halászattal vádolta őket.

Egy 1920-ban született szerződés értelmében a Svalbard szigetcsoport fölött Norvégia gyakorol szuverenitást, de más, a szerződéshez csatlakozó országok bányászati jogokat kaptak a szigeteken.

Oroszország azt állítja, hogy a partokig terjedően joga van a halászatra, de Norvégia 1977-ben egyoldalúan 200 tengeri mérföldre terjesztette ki a kizárólagos gazdasági övezet határát a szigetcsoport körül. Ezt azonban Moszkva nem hajlandó elismerni.

inforádió/MTI

"Kanóc és lőpor van elég - már csak a szikra hiányzik"

Putyinnak a második sorba kerülésével nem lett egyszerűbb a helyzet Kijev és Moszkva között. Juscsenko ukrán elnök továbbra is a NATO-ba akarja vezetni országát. Az orosz zárótűz nem mérséklődött, inkább erősödött. A vörös vonalat, amelyet a Kreml korábban tiszteletben tartott, Moszkva mostanában többször is átlépte: diplomaták, politikusok leplezetlenül azzal fenyegetőznek, hogy Ukrajna széteshet, ha továbbra is a NATO-ba törekszik - mutatott rá júliusi elemzésében a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A konzervatív német újságban megjelent cikk szerzője, Konrad Schuller emlékeztet arra, hogy orosz részről az első fenyegetést Jurij Luzskov moszkvai polgármester engedte meg magának, aki májusban az orosz Fekete-tengeri Flotta 225. évfordulója alkalmából mondott ünnepi beszédében jogilag még mindig Oroszországhoz tartozónak minősítette a függetlenné vált Ukrajnához került Szevasztopolt, a jubiláló flotta bázisát. Júniusban azután az orosz NATO-nagykövet, Dmitrij Rogozin azt helyezte kilátásba, hogy az orosz flottaegység nem fog 2017-ben búcsút mondani Szevasztopolnak, amint ebben szerződésjogilag megállapodtak Kijevvel; ha pedig komolyra fordulna Ukrajna NATO-csatlakozása, az ottani (szevasztopoli) és a kelet-ukrajnai "orosz testvérek" felkelnének, és a peremvidékein "kirojtosodna" az egykori szovjetköztársaság.

Moszkva ezzel - még ha csak második vonalbeli szereplők révén is - megkezdte annak az eszköznek a bevetését, amellyel már hosszabb ideje nyomás alatt tart két egykori szovjetköztársaságot, Grúziát és Moldovát. Ez pedig nem más, mint a szeparatizmus éke. Az utóbbi két országban évek óta Moszkva segítségével tartja magát a szakadár régiókban (Abházia, illetve Dnyeszteren túli terület) egy-egy maffia-jellegű rezsim, amelynek hatalma az orosz érzelmű népcsoportra támaszkodik. A fenti két országhoz hasonlóan Ukrajnában is létezik egy tekintélyes létszámú, oroszul beszélő kisebbség: Kelet-Ukrajnában és délen, a Fekete-tenger partvidékén - mint Schuller fogalmaz - "igen erősen vannak képviselve az oroszajkúak".

A FAZ cikkírója a továbbiakban a kijevi Razumkov Központ tavaly őszi néprajzi vizsgálódásaiból idéz, amelyek szerint 2006-2007-ben 31 százalékról 26 százalékra csökkent az "orosz elem" Ukrajna egész területét tekintve. Az a réteg, amely a Szovjetunióval, illetve Oroszországgal azonosult, kihalóban van: aránya a hatvanévesnél idősebbek körében ugyan még 40 százalék, de a harmincévesnél fiatalabb rétegben mindössze 16,5 százalék. Másrészt - mutat rá Schuller - a Bug és a Don között lakó "oroszok" többsége "jó ukrajnai", de szívük mélyén az egykori Oroszországhoz vonzódnak. Kelet- és Dél-Ukrajnában a túlnyomó többség közelebbinek érzi magát Oroszország lakosságához, mint Nyugat-Ukrajna lakosaihoz, és bosszankodik, amiért az orosz nyelv nem egyenjogú az ukránnal.

Ami a geopolitikai vonatkozásokat illeti, az "orosznak" minősülő ukrajnai térségekben szinte vitathatatlan, hogy Ukrajnának minden függetlenségi megnyilatkozás mellett is Oroszország sodrában kell vitorláznia. Ezt az álláspontot, amely némileg enyhíteni próbálja az ukrajnai hazafiság és az Oroszországhoz való vonzódás közötti feszültséget, Dél- és Kelet-Ukrajnában háromötödös többség támogatja. Itt termékeny talajra talál az Ukrajna NATO-csatlakozását ellenző moszkvai agitáció. Hiányzik azonban a szeparatista mozgalomhoz fontos néhány kellék. Az Oroszországhoz való csatlakozást csak egy kisebbség - a Krímben 24 százalék, Donyeck térségében 15 százalék - támogatja kimondottan, de a hangulat változékony. Donyeckben például a megkérdezettek 46 százaléka nem száll szembe azzal a vélekedéssel, hogy Ukrajna egy napon széttöredezhet belső feszültségei következtében, és minden tíz lakosból négy - ha nem is függetlenséget, de - legalább "autonómiát követel szűkebb hazája számára.

Schuller cikkzáró utalása: "A Krím-félszigeten az orosz flotta a maga szevasztopoli támaszpontjával gravitációs központ, amelyet elméletileg bármikor fel lehet használni. Kanóc és lőpor van elég - már csak a szikra hiányzik."

MTI

Valahol azt olvastam, hogy a szélsőjobb ennyire látványos megjelenése igazából a marginalizálódásnak a jele. Nincs már parlamenti képviseletük (ha nem nézzük Wittnert, vagy egynéhány homofób képviselőt; és tekintsünk most el az időről időre hallható kódolt zsidózásoktól...), társadalmi támogatottságuk; az emiatti frusztráció jele a törés-zúzás, stb. Nem tudom, lehet-e hinni ebben. A gárda támogatottsága szerintem nem elhanyagolható, és bár ők egyelőre nem (vagy nem vállaltan) törnek zúznak, de bőven vannak olyan megnyilatkozásaik, amitől simán érezhetem úgy, hogy egyetértenek a buzizó, kurvaanyázó, zsidódunázó majmokkal. Akárhogyan is, miért kell a demokráciának (bármi is legyen az) azt jelenteni, hogy 1000 ember már második éve tönkre tud tenni minden nemzeti ünnepet, és bármelyik, tetszőlegesen kiválasztott felvonulást, megemlékezést?? Akiket előállítanak egy-egy ilyen alkalommal, azok ellen nem csak felfüggesztett börtönt, ill. nem enyhe büntetéseket kéne alkalmazni; kapjanak csak 1-2 évet! Sőt, ha törvény mondaná ki az anyagi felelősséget, vidáman be kéne hajtani pl. a most elfogott 57 bunkón az okozott 100 milliós kárt. Ha nincs pénze, árverezzék el a házát, mit bánom én! Jövőre elmegyek én is, és az lenne jó, ha rajtam kívül még tízezren gondolnák ezt, hiába nem tetszenek a 60 éves nőnek öltözött 40 éves férfiak (TótaW); lassan muszáj csinálni is valamit.

"Vadászat liberális politikusokra Budapesten"

Vadászat liberális politikusokra Budapesten címmel számolt be a Süddeutsche Zeitung hétfőn a budapesti melegfelvonulás elleni, szélsőjobboldalinak minősített támadásokról. A szombati budapesti eseményekről, illetve Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyilatkozatáról tudósított hétfő reggeli híradásában a Deutschlandfunk rádióállomás is.

Budapesti keltezésű írásában a Süddeutsche zeitung kiemelte, hogy a magyar főváros szombaton ismét szélsőjobboldali erőszak helyszíne volt. A támadások "a homoszexuálisok hagyományos parádéja ellen irányultak, amely az elmúlt tizenkét évben messzemenően zavartalanul zajlott le".

Ez alkalommal azonban szkinhedek támadtak rá a felvonulás részvevőire és a rendőrökre - emlékeztetett a lap, beszámolva arról is, hogy a szélsőjobboldali erők megtámadták és bántalmazták a felvonuláshoz csatlakozó Horn Gábort, a liberális SZDSZ vezetőségének tagját, Szetey Gábor, a homoszexualitását első magyar politikusként nyíltan vállaló volt államtitkár csak rendőrautóban tudott elmenekülni.

Az újság beszámolt arról is, hogy a "megszokott gyűlöletjelszavak" mellett a szélsőjobboldali támadók Gyurcsány Ferenc miniszterelnök távozását is követelték. A szocialista kormányfő népszerűtlen reformkísérletei miatt "a jobboldali gyűlölet" célpontja - fogalmazott a német napilap.

A Süddeutsche Zeitung beszámolt arról is, hogy a pogromhangulatot szélsőjobboldali körök készítették elő. Ennek kapcsán az újság emlékeztetett arra, hogy nem sokkal korábban gyújtóbombákkal támadtak rá egy homoszexuálisok által látogatott gőzfürdőre, s a "kuruc-info" nevű internetes portál - amelyet a kormány már régóta be akar tiltani - felhívásokat tett közzé a felvonulás elleni támadásokra.

A szombati budapesti eseményekről rövid híradásban tudósított hétfőn reggel a Deutschlandfunk rádióállomás. A rádió beszámolt arról, hogy a támadások után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök keményebb intézkedéseket követelt a szélsőjobboldal ellen.

A szélsőjobboldali erőszak nemcsak a rendőrség, a homoszexuálisok, a zsidók és a romák ellen irányul, hanem az egész társadalom ellen - idézte a Deutschlandfunk a magyar miniszterelnököt.

inforádió/MTI

A németek harmada nem hisz a demokráciában

A német állampolgárok egyharmada nem hiszi, hogy a demokrácia alkalmas problémák megoldására - mutatta ki a müncheni Polis/Sinus közvélemény-kutató vállalat legutóbbi vizsgálata.

A Friedrich Ebert Alapítvány (FES) megbízásából végzett felmérés eredménye szerint a németek majdnem 50 százaléka el tudja képzelni, hogy nem vesz részt a jövőre esedékes szövetségi parlamenti választáson. 57 százalék a reformok leállítása mellett van, vagy a - például a munkanélküli segélyezés rendszerében végbevitt - változtatások visszafordítását támogatja.

Az ország keleti részén, az egykori NDK területén élők 53 százaléka szerint a demokrácia egy problémát sem old meg. Az egész országot tekintve nagyjából egyharmad képviseli ezt a véleményt, tízből négy ember pedig abban is kételkedik, hogy a demokrácia egyáltalán működik-e még.

A Die Welt című napilap online változatában megjelent beszámoló szerint meglepő, hogy a rendszerbe vetett hit megroppanása nemcsak a gazdaságilag hátrányos helyzetű rétegekre jellemzőek, hanem az egész társadalomra. "Ez arra utal, hogy sokan félnek a lecsúszástól, és ezért a demokratikus rendszert tartják felelősnek" - mondta Frank Karl, a szociáldemokrata párthoz közel álló FES munkatársa.

A 2500 fő megkérdezésével végzett reprezentatív kutatás alapján csupán egyharmad várja bizakodva a jövőt, a túlnyomó többség szerint pedig megszorításokra vagy a társadalmi, gazdasági lecsúszás veszélyére lehet számítani a következő három évben.

A bizalomvesztés elsősorban a nagy pártokat sújtja. "Az emberek nem hisznek már a felemelkedésben, és a rendszer iránti lojalitást, bizalmat fenntartó nagy néppártok három emberből egyet már nem is érnek el" - mondta az alapítvány társadalompolitikai osztályának munkatársa.

inforadio/MTI

nem lesz itt háború! az Obama-Medvedev paktum után nemcsak a sarkot osztják fel, hanem Dániát és Norvégiát is

Háborúhoz vezethet az Északi-sark jegének eltűnése

Jégtakaró nélkül maradhat az Északi-sark a nyár végére egy amerikai tudós szerint. A sarki jég eltűnése akár fegyveres konfliktust is okozhat, Oroszország már a harci forgatókönyveken dolgozik.

Mark Serreze, a világ hó- és jégállományának nyilvántartásával foglalkozó amerikai központ (NSIDC) kutatójának becslése szerint 50 százalék a valószínűsége annak, hogy két hónapon belül rövid időre eltűnik a jég az Északi-sarkról. A bolygó legészakibb pontja nem szárazföldön van, hanem a Jeges-tengeren, amelyet ugyan emberemlékezet óta jég borít, de nagyjából ötven éve egyre gyorsabb ütemben húzódik vissza a vastag, egybefüggő jégpáncél. Tavaly minden korábbinál nagyobb, több mint egymillió négyzetkilométernyi jégtakaró olvadt el és a nyár végén már az úgynevezett északnyugati átjáró is hajózható volt - mondta Serreze.

A kemény tél a terület nagy részén aztán visszahozta a jeget, de ez már nem az "örök jég", hanem csak vékony és ezért könnyen olvadó "egyéves" jég - mondta a kutató, aki szerint a következő hetek időjárásától függ, hogy az évszak végére marad-e még a jégből az Északi-sarkon. Az utóbbi négy évben kétszer - 2005-ben és 2007-ben - is megdőlt a jégtakaró-visszahúzódási rekord. Ennyire kevés idő még soha nem telt el két rekord között, a két rekordérték közötti különbség pedig a legnagyobb, amelyet a rendszeres mérések 29 éves történetében valaha regisztráltak.

A globális klímaváltozásnak tulajdonított jelenség nemzetközi politikai felfordulást okozhat, mert a tengerfenék alatt hatalmas nyersanyagkészlet rejtőzik, amelyet könnyebben ki lehet bányászni, ha eltűnik a jég, az Atlanti-óceánt és a Csendes-óceánt összekötő északnyugati-átjáró pedig stratégiai jelentőségű közlekedési útvonal.

A dán Királyi Tudományos Akadémia geológusai például azt próbálják bebizonyítani [1], hogy a sarkvidéket Grönland és Oroszország között átszelő Lomonoszov-hátság a Grönlandi pajzslemez szerves része. Ekkor ugyanis az új nemzetközi jogi szabályok szerint Dánia joggal csatolhatná azt a pajzslemez szélétől számított kétszáz tengeri mérföldes gazdasági zónájához, azaz az Északi-sark dán fennhatóságú terület lehetne.

Norvégia a Spitzbegák révén jelentős területekre tart igényt az északi-sarkvidéken, ráadásul elsőként kezdte meg a sarkvidéki gáz kitermelését.

Az Egyesült Államok azon az állásponton van, hogy az Északnyugati Átjáró és a Sarki-óceán nemzetközi vizek. Oroszország ezzel szemben a szektor alapú felosztás híve, azaz minden ország a partszakasz hossza alapján részesülne az északi-sarkvidéki területekből - így Moszkva ellenőrzése alá esne a sarkkör kétötöde.

Egyes elemzők szerint a kincsek kiaknázásának és a terület feletti kontroll jogának vitatott kérdéséből akár fegyveres konfliktus is kirobbanhat az arktiszi hatalmak - az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Norvégia és Dánia - között. Vlagyimir Samanov altábornagy, az orosz hadsereg kiképzésért felelős vezetője a múlt héten bejelentette, hogy már dolgoznak az Északi-sarkra vonatkozó harci forgatókönyveken és a csapatok kiképzésén. Manapság ugyanis a háborúkat hosszú idővel kezdetük előtt nyerik meg, vagy vesztik el - nyilatkozta az orosz katonai vezető.

MTI

!!

Érdemes kitermelni a makói gázt

Európa legnagyobb energiatitkának nevezte a makói gázlelőhelyeket a The Wall Street Journal európai kiadása. A kitermelés nagyon költséges lehet, mégis megéri, hiszen az európai gázvezeték-hálózat közelében fekszik, ráadásul számítások szerint a mélyben háromszor annyi gáz van, mint Nagy-Britannia bizonyított földgázkészlete.

Délkelet-magyarország hagyma- és foghagymaföldjei alatt rejtőzik Európa egyik legjobban őrzött energiatitka, egy hatalmas földgáztartalék, amelyet sokáig elérhetetlennek tartottak, írta a The Wall Street Journal Europe.

A Makói Árok évtizedeken át csak olajipari szakemberek szűk csoportjának jelentett valamit. Ez megváltozott áprilisban, amikor az amerikai Exxon Mobil, a világf legnagyobb olajtársasága részesedést vásárolt a vállalkozásból. Magyarországon már előtte is újságfőcímek hirdették, hogy nem csak Magyarország lehet önellátó földgázból a makói vagyonnak köszönhetően, hanem összes kelet-európai szomszédját is elláthatja, emlékeztetett az újság.

Ez azonban nem várható egyhamar, mert a "makói diót"nehéz feltörni. A gáz kemény kőzetben van, amelyből a gáz nem szabadul ki egykönnyen. Korábban az ilyen, úgynevezett nem hagyományos olaj- és gázlelőhelyeket a nagy olajcégek túl nehéznek és költségesnek minősítették.

A növekvő energiaárak és a technológia fejlődése miatt ez a felfogás változóban van, és a befektetett dollármilliárdok végül is segíthetnek a világkereslet nyomásának enyhítésében, írta a lap.

A nagy olajtársaságok egészen a közelmúltig jobbára csak az Egyesült Államokban termeltek ki "szoros földgázt", mint amilyen a makói is, főleg a Sziklás-hegységben és Texas keleti részén. Az Exxon a coloradói Piceance-medencében, a brit BP a wyomingi Jonah mezőn, a kanadai EnCana Corp. a Texas és Louisiana határvidékén fejleszt ilyen lelőhelyeket. Segít egy új kőzetaprító technológia, amely kimozdítja a gázmolekulákat fogságukból. Most már a nagy cégek az Egyesült Államokon kívül is bevetik ezt a módszert. A BP "szoros földgázt" kutat Ománban, a szintén brit JKX Oil & Gas Plc Ukrajnában, az EnCana Franciaország délnyugati részén. Az Exxon hamarosan felhasználja Makón a Piceance-medencében szerzett tapasztalatait, írta a lap.

A legnagyobb nem hagyományos

A makói földgázvagyont a világ egyik legnagyobb nem hagyományos lelőhelyeként emlegetik. A koncessziós kanadai Falcon Oil & Gas Ltd. úgy becsüli, hogy a koncessziós területe körülbelül 1,2 billió köbméter földgázt tartalmaz. Ez háromszor annyi, mint Nagy-Britannia bizonyított földgázkészlete, írta az újság.

Magyar geológusok már az 1970-es években igyekeztek felmérni a lehetőséget, de a műszaki nehézségek miatt még nem lehetett kitermelésre gondolni. Az 1980-as évek végén a Világbank finanszírozott egy mélyfúrási programot Magyarországon, az amerikai geológiai hatóság vezetésével. Ez fölkeltette a nyugati érdeklődését. A Világbank finanszírozta felmérés adataira felfigyelt egy amerikai geológus, John Gostavson, és többszöri látogatás után, 1998-ban, kutatási engedélyt szerzett a Makói Árok egy részére. Mint mondta, nem utolsó sorban a wyomingi lapályokra emlékeztető táj nyerte el a tetszését. Gustavson feldolgozta és összesítette a korábbi magyar és nemzetközi kutatási eredményeket, és 2002-től házalni kezdett velük a nagy olajtársaságoknál. Senki sem kapta be a horgot, kivéve egy kis amerikai cég, az Ultra Petroleum vezetője, Marc A. Bruner. Az Ultra Petroleum már korábban az első között volt a wyomingi lelőhely kutatásában. Bruner megalapította a Falcon Oil & Gast, és megvásárolta Gustavson koncesszióját. 2005. decembertől a Falcon három kutatófúrással kijelölte a lelőhely határait, és három másik fúrást is végzett a terület közepén. 2007. májusban a Falcon megkapta a kitermelési koncessziót a magyar kormánytól mintegy 100 ezer hektárra, ez az egyik legnagyobb koncesszió, amelyet valaha is adtak Európában, idézte fel a múltat a lap.

Széleskörű a vélemény, hogy a makói lelőhely a legnagyobb az európai szárazföldön a hollandiai, groningeni gázmező 1959-es fölfedezése óta. Ám a nehézsége is óriási: a makói gáz nagyrésze több mint 6000 méter mélyen van, és minél lejjebb, annál forróbb, elérheti akár a 200 Celsius fokot is. Ugyanis Makó alatt a földkéreg szokatlanul vékony, olvadt kőzet van nem sokkal a felszín alatt. - Ott még fő a kő, vagyis, ha egy kicsit mélyebbre fúrunk, láva tör föl, és elborít - idézte a lap John Gustavsont.

A hő és a nyomás miatt növekednek a fúrási költségek. A Falcon egyik kútjának lefúrása 50 millió dollárba került, ami kész vagyon ilyen kis cég számára. Nem sikerült kiszámolni a gázfelhozatal ütemét sem, vagyis nem tudták megállapítani a termelés gazdaságosságát. Továbbá a Falconnak kezdett fogyni a pénze. Ezért partner után néztek. Idén áprilisban sikerült bevonni az Exxon Mobilt, 300 millió dolláros termelési-fejlesztési megállapodást kötve vele. Néhány nappal később az Exxon Mobil másik ügyletet is bejelentett, a Mollal, arra, hogy közös kutatást kezdenek a Mol makói szerződéses területén, emlékeztetett az újság. A Mol az Exxon Mobil partnereként részt vesz a Falcon Makói árokban folyó kutatásaiban is.

A fogyasztókhoz közel

Makó ugyan nehezebbnek ígérkezik néhány más "szoros" gázlelőhelynél a világban, de van egy nagy előnye. A világon még föllelhető nagy gázmezők, például Nigéria tengerpartja előtt, távol vannak a fő piacoktól. Makó viszont az európai gézvezeték-hálózat közepén van. - A piac készen áll, a térségben az értékesítés nem lesz probléma - idézte a The Wall Street Journal Europe a Mol kutatási-termelési divízió vezérigazgató-helyettesét, Áldott Zoltánt.

A washingtoni Jamestown Alapítvány elemzése szerint a makói földgáz iparszerű kitermelése 2011-től várható, 2012-től kezdődően évente 10 milliárd köbméteres teljesítménnyel. Összehasonlításul: az európai gázfogyasztás negyedét fedező orosz Gazprom tavaly 548,5 milliárd köbméter földgázt termelt. Magyarország éves gázfogyasztása 14-15 milliárd köbméter.

MTI

kell a munkaerő... narancsszedőként már munkába is állhatnak

Emberi jogokat kaphatnak a majmok Spanyolországban

A világ parlamentjei közül eslőként a spanyol hozhat törvényt a főemlősök emberi jogairól. Spanyolország kulturális átlalkulásának újabb példája, hogy a leginkáb a bikaviadalairól ismert országban még a konzervatívok is támogatják a javaslatot.

Határozatban biztosította támogatásáról a főemlősök emberi jogaiért küzdő csoportokat a spanyol parlament, a parlamentek közül elsőként a világon, jelentette a Reuters. A környezetvédelmi bizottság határozata felszólította az országot, hogy csatlakozzon a Főemlős Projekthez (GAP), amely a nagymajmok emberi jogaiért küzd.

"Történelmi nap ez az állati jogokért való küzdelemben és evolúciós bajtársaink védelmében. Olyan, ami be fog kerülni az emberiség történelmébe is" - jelentette ki a GAP spanyolországi igazgatója, Pedro Pozas.

Az inkább a bikaviadalokról, semmint az állati jogokról ismert Spanyolországban megszületett határozat a Reuters elemzése szerint újabb bizonyíték arra, hogy a nemrég még konzervatív ország immár a liberalizmus zászlóvivője. Az utóbbi időben valóban jelentős változások voltak az országban. Miközben a válást csak 1980-ban legalizálták, a szocialista José Luis Rodriguez Zapatero kormánya nemrég a melegházasságokat is törvényesítette.

Az is jelzi az átalakulás mértékét, hogy a majmok emberi jogait támogató határozatot nem csak a szocialisták, de a konzervatív néppártiak is támogatták. Így a határozatot hamarosan törvénybe is foglalhatják. Ennek értelmében tilos lesz a majmok fogva tartása, illetve kereskedelmi célú használata. Az állatkertek továbbra is tarthatnak főemlősöket, de jelentősen javítaniuk kell majd életkörülményeiken.

index.hu